Ha nem lennél, nem tudnám úgy tartani minden nap a mosolyomat, hiszen a te arcodon lévő széles görbület éltet. Mit is mondhatnék, imádom, mikor vigyorogsz.
Ha te nem lennél, nem tudom, ki lenne az, aki ilyen könnyedén elvarázsolt volna. Azt mondják, a lélek a legszebb, a külső nem számít, de azért meg kell hagyni, nem biztos, hogy akárkibe beleszeretnék csak a lelke alapján. Ilyen manófülei, ilyen langaléta alkata, ilyen gyönyörű szemei, és - mint említettem - ilyen csodálatos mosolya csak egy valakinek van, az pedig csakis te lehetsz.
Ha nem lennél...
.
.
.
... most nem feküdnék nyakig tortában, miközben azt üvöltözöd, hogy mekkora szuper egy ember vagy te, amiért először köszönthettél fel.
- Boldog szülinapot, Baekkie! - óbégatod a képembe, aminek következtében rögtön elkezdek tízig számolni, hogy ne ugorjak neked, de te megint mindent helyrehozol. Mint mindig. Lenge puszit hintesz ajkaimra, pillanatok alatt körbeleng minket az a különleges aura. Mosolyod lehervad az arcodról, és mélyítesz csókunkon, majd szándékosan cuppanva válsz el tőlem.
- Tudod, már belenyalakodtam a tortádba, mielőtt hozzád vágtam volna. Akkor is édes volt, de most valamiért jobban élveztem.
- Kussolj és gyere vissza. Ha már elkezdted fejezd is be, most az én szülinapom van. - vigyorgok, a krémes sütit pedig eszem ágában sincs leszedni a fejemről.
- Ó, igen, máris. - kuncogsz. - Azt hittem, drasztikusabb büntetésre számíthatok tőled...
- Majd holnap. - vonok vállat és teljesen magamra rántalak, úgy csókolva tovább.
Park Chanyeol, ha te nem lennél.... ki kéne találni.
 | |
| Nagyon boldog születésnapot kívánok neked, Baekhyun! :) Remélem, mindig megtartod a mosolyod, még ha lehetetlen vállalkozásnak is tűnik. Hwaiting! *3* |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése